Múl(t)6-atlan Vincés nővérek Tápiósápon
"Második jelentkező: Szvitek Ilona 1922.08.10-én született Tápiósápon. Szülei Szvitek András és Hattaczki Márta. 1942.05.31-én felvételt kért az Irgalmas nővérek Szeretet Leányai Társulatába. Ápolónőképzőt végzett. 1943-ban, beöltözésekor a Veronika nővér nevet kapta.
Budapesten a Bajcsy Zsilinszky Kórházban, majd a klinikán dolgozott a rendek feloszlatásáig. Ekkor hazament, édesanyjával lakott Tápiósápon.
Gyömrőre járt az orvosi rendelőintézetbe, és mint röntgenaszszisztens dolgozott. A faluban szívesen elment a betegekhez – ha hívták – és segített. A falu templomát és környékét gondozta az asszonyokkal. Imacsoportokat szervezett. A kommunista rendszer bukása után – amikor a Szeretet Leányi Társulat visszakapta az elállamosított központi házát – visszament a közösségbe. (Édesanyja ekkor már nem élt.)
A 2010.03.10-én bekövetkezett haláláig a Társulat központi házában élt. Temetésén a tápiósápi asszonyok imacsoportja fehér szegfűket hullatott a sírba leengedett koporsóra hálás köszönetük és szeretetük jeléül."
Idézem a forrást:
"Második jelentkező: Szvitek Ilona 1922.08.10-én született Tápiósápon. Szülei Szvitek András és Hattaczki Márta. 1942.05.31-én felvételt kért az Irgalmas nővérek Szeretet Leányai Társulatába. Ápolónőképzőt végzett. 1943-ban, beöltözésekor a Veronika nővér nevet kapta.
Budapesten a Bajcsy Zsilinszky Kórházban, majd a klinikán dolgozott a rendek feloszlatásáig. Ekkor hazament, édesanyjával lakott Tápiósápon.
Gyömrőre járt az orvosi rendelőintézetbe, és mint röntgenaszszisztens dolgozott. A faluban szívesen elment a betegekhez – ha hívták – és segített. A falu templomát és környékét gondozta az asszonyokkal. Imacsoportokat szervezett. A kommunista rendszer bukása után – amikor a Szeretet Leányi Társulat visszakapta az elállamosított központi házát – visszament a közösségbe. (Édesanyja ekkor már nem élt.)
A 2010.03.10-én bekövetkezett haláláig a Társulat központi házában élt. Temetésén a tápiósápi asszonyok imacsoportja fehér szegfűket hullatott a sírba leengedett koporsóra hálás köszönetük és szeretetük jeléül."
Forrás helye:
Kutató: Pécsi-Varga Éva
Múl6atlan 2018. március 11. bejegyzés a Facebookon
Vincés nővérek Tápiósápon I.
A páli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas nővérek (Vincés nővérek) Szeretet Leányai 1931 őszén jöttek Tápiósápra. A következő, majd két évtizedben jelentős szerepet töltöttek be a gyermekek nevelésében, tanításában, az óvodában, iskolában és a (Leánykörben), Kalász-lányok Szövetségében. (A Kalász-lányok Szövetségének serdülő lányok lehettek tagjai. A Szövetség célkitűzése a hitében erős, erkölcsében tiszta, nemzeti érzésében öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat nevelni.)
A Szeretet Leányi Társulatához tartozó nővérek az evangéliumi tanácsok szerinti hármas fogadalom: a szerénység, a tisztaság és az engedelmesség mellé egy negyediket is csatoltak, a szegények szolgálatának fogadalmát. Munkaterületük a szegények világa, a betegek ápolása, az árvák és bebörtönzöttek szolgálata, a szegény gyerekek tanítása, valamint missziós tevékenység.
A 2. világháború után új szelek fújtak a politikában is. 8-szor üldözték el a Vincés nővéreket a faluból. Majd 1948-ban az országgyűlés elfogadta „a nem állami iskolák fenntartásáról, az állam által való átvételről…” szóló 33. törvényt, melynek értelmében a Vincés nővéreket végleg elbocsátották. Azonban a nővérek Istennek szentelt, szép, áldozatos életpéldája Tápiósápról öt leány indított el a megszentelt élet útjára, akik élethivatásnak választották az Istennek szentelt életet.
Tápiósápon született és a Szeretet Leányai Társulatba belépett Irgalmas nővérek
Első volt: Kajdy Erzsébet
„Kajdy Erzsébet 1905. 04. 20-án született Dióskálon, Zala megyében. Édesapja Kajdi Béla, mint római katolikus tanító költözött Tápiósápra 1909-ben. Iskolaigazgató volt a faluban. Nyugdíjba vonulása után fia, Kajdi Gusztáv lett az iskola igazgatója. Kajdi Gusztáv Erzsébetnek testvére. Édesanyja Klein Matild volt.
Kajdy Erzsébet felvételt kért és belépett a Szeretet Leányi Társulatába 1937. 05. 31-én. Egy évi szemináriumi képzés után 1938. 04. 29-én beöltött a rendi ruhába és a Katalin nővér nevet kapta.
2. kép képaláírás: Kajdy Erzsébet Katalin nővér
A rendi elöljárók Gyenesdiásra helyezték, ahol budapesti rendházakból pihenésre oda utazott nővérekről gondoskodott. Itt működött 1976-ban bekövetkezett haláláig.
Második jelentkező: Szvitek Ilona
1922, 08. 10-én született Tápiósápon. Szülei Szvitek András és Hattaczki Márta. Felvételt kért az Irgalmas nővérek Szeretet Leányai Társulatába 1942. 05. 31-én. Ápolónőképzőt végzett. 1943-ban, beöltözésekor a Veronika nővér nevet kapta.
3. kép képaláírás: Szvitek Ilona Veronika nővér
Budapesten a Bajcsy Zsilinszky Kórházban, majd a klinikán dolgozott a rendek feloszlatásáig. Ekkor hazament, édesanyjával lakott Tápiósápon.
Gyömrőre járt az orvosi rendelő intézetbe, és mint röntgen asszisztens dolgozott. A faluban szívesen elment a betegekhez – ha hívták – és segített. A falu templomát és környékét gondozta az asszonyokkal. Imacsoportokat szervezett. A kommunista rendszer bukása után – amikor Szeretet Leányi Társulat visszakapta az elállamosított központi házát – visszament a közösségbe. (Édesanyja ekkor már nem élt.)
A 2010. 03. 10-én bekövetkezett haláláig a Társulat központi házában élt. Temetésén a tápiósápi asszonyok imacsoportja fehér szegfűket hullatott a sírba leengedett koporsóra hálás köszönetük és szeretetük jeléül.
A harmadik jelentkező: Zemen Teréz
1925. 11. 08-án született Tápiósápon. Szülei Zemen István és Szántai Ágnes. Felvételt kért a Szeretet Leányai társulatába és óvónői oklevéllel belépett a Rendbe 1944. 09. 08-án. Egy évi szemináriumi képzés után beöltözött rendi ruhába, s a Mária nővér nevet kapta.
A rendi Elöljárók a Budapest IX. kerület Thaly Kálmán utcai Ranolder Intézet óvodájába helyezték. Az óvoda a Budapest IX. kerületi Viola utcában működött 1948. 12. 13-ig, az óvoda államosításáig.
4. kép képaláírás: Zemen Teréz Mária nővér 1947.
Fogadalmat tett 1949. 09. 08-án. Az Elöljárók Pécelre helyezték az ott még működő, Árpád-házi Szent Erzsébet Árvaházba. 1950-ben az árvaház nevét megváltoztatta az állam és Állami Gyermekotthon lett a neve.
1950-ben, a rendek feloszlatásakor az állam megtiltotta a rendi ruha viselését. A nővérek civil ruhába öltöztek és továbbra is együtt dolgoztak a gyermekotthonban. 1958-an minisztérium feloszlatta a gyermekotthont és a gyermekeket más otthonokban helyezte el.
Zemen Teréz Mária nővér ekkor Heim Pál Kórházba ment dolgozni. Csecsemő gondozói tanfolyamot végzett még a gyermekotthonban, így a Heim Pál Kórházban a csecsemő osztályra helyezték. A lakás és a munkahely közötti közlekedési akadályok miatt kérésére – a megyei oktatási osztály Kistarcsára helyezte az óvodába.
Mivel Pécelen megüresedett egy óvónői állás és Zemen Teréz Mária nővér lakása Pécelen volt, kérésére 1965-ben a Gödöllői Járási Oktatási Osztály Pécelre helyezte az óvodába. Itt működött 1980, 07. 01-ig, nyugdíjazásáig. Nyugdíjazásakor szolgálati emlékérmet kapott. Nyugdíjazása után – a péceli plébános kérésére – óvodásoknak és első osztályosoknak templomi hitoktatást tartott.
1991 augusztusában Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából – társulati Elöljárók kérésére – a Szentatya és vendégei ellátásában részt vett Zemen Teréz Mária nővér és öt rendtársa, valamint pincérek és szakácsok.
Amikor kommunista rendszer megbukott és az állam újra engedélyezte a szerzetesek működését, a Szeretet Társulata visszakapta az elállamosított központi házat. Visszakapta a tapolcai házát is és az Elöljárók ekkor Zemen Teréz Mária nővért Tapolcára helyezték 1992-ben azzal, hogy ott katolikus óvodát szervezzen.
Az épületet nagyon lerombolt állapotban kapták vissza. Sok nehézséggel megküzdve, Isten segítségével 1993. szeptember 01-jén megkezdte működését a katolikus óvoda, amely ma is működik. Címe: Szent Erzsébet Óvoda Tapolca, Templom domb.
Első évben Zemen Teréz Mária nővér, mint óvónő dolgozott az óvodában. Utána, mint szolgáló nővér tevékenykedett, emellett a rászoruló szegény időseket segítette. 2004. 11. 08-án Budapestre, a Rend központi házába ment, ahol még segít amiben tud.
A negyedik jelentkező: Szvercsek Anna
Tápiósápon született 1923. 06. 23-án. Szülei: Szvercsek István és Krezsák Teréz. Felvételt kért és belépett 1945. 15. 01-jén a Szeretet Leányi Társulatába, ahol beöltözéskor a Kinga nővér nevet kapta. A szerzetesrendek feloszlatása után a Szeretet Leányai Társulatával nem tartotta a kapcsolatot, ezért több adatot nem tudunk róla.
5. kép képaláírás: Szvercsek Anna Kinga nővér
Az ötödik jelentkező: Zemen Katalin
Tápiósápon született 1930. 02. 09-én, aki Zemen Teréz Mária nővér húga. 1949. 09. 08-án líceumi érettségivel felvételt kért a Szeretet Leányai Társulatba. A szeminárium ideje alatt a szerzetesrendeket feloszlatták és ennek következtében a szeminár nővéreket is hazaköldték. A szerzetesrendek működése kilátástalannak látszott, így férjhez ment.” 1
1. kép 1937.Kerubina,Filoména, Benigna nővérek és Kajdy Gusztáv ig. Joó Antal plébános és Pinnyei Lajos főjegyző
2. kép Kajdy Erzsébet Katalin nővér
3. kép Szvitek Ilona Veronika nővér
4. kép Zemen Teréz Mária nővér
5. kép Szvercsek Anna Kinga nővér
Múl6atlan 2018. március 11. bejegyzés a Facebookon
Vincés nővérek Tápiósápon I.
A páli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas nővérek (Vincés nővérek) Szeretet Leányai 1931 őszén jöttek Tápiósápra. A következő, majd két évtizedben jelentős szerepet töltöttek be a gyermekek nevelésében, tanításában, az óvodában, iskolában és a (Leánykörben), Kalász-lányok Szövetségében. (A Kalász-lányok Szövetségének serdülő lányok lehettek tagjai. A Szövetség célkitűzése a hitében erős, erkölcsében tiszta, nemzeti érzésében öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat nevelni.)
A Szeretet Leányi Társulatához tartozó nővérek az evangéliumi tanácsok szerinti hármas fogadalom: a szerénység, a tisztaság és az engedelmesség mellé egy negyediket is csatoltak, a szegények szolgálatának fogadalmát. Munkaterületük a szegények világa, a betegek ápolása, az árvák és bebörtönzöttek szolgálata, a szegény gyerekek tanítása, valamint missziós tevékenység.
A 2. világháború után új szelek fújtak a politikában is. 8-szor üldözték el a Vincés nővéreket a faluból. Majd 1948-ban az országgyűlés elfogadta „a nem állami iskolák fenntartásáról, az állam által való átvételről…” szóló 33. törvényt, melynek értelmében a Vincés nővéreket végleg elbocsátották. Azonban a nővérek Istennek szentelt, szép, áldozatos életpéldája Tápiósápról öt leány indított el a megszentelt élet útjára, akik élethivatásnak választották az Istennek szentelt életet.
Tápiósápon született és a Szeretet Leányai Társulatba belépett Irgalmas nővérek
Első volt: Kajdy Erzsébet
„Kajdy Erzsébet 1905. 04. 20-án született Dióskálon, Zala megyében. Édesapja Kajdi Béla, mint római katolikus tanító költözött Tápiósápra 1909-ben. Iskolaigazgató volt a faluban. Nyugdíjba vonulása után fia, Kajdi Gusztáv lett az iskola igazgatója. Kajdi Gusztáv Erzsébetnek testvére. Édesanyja Klein Matild volt.
Kajdy Erzsébet felvételt kért és belépett a Szeretet Leányi Társulatába 1937. 05. 31-én. Egy évi szemináriumi képzés után 1938. 04. 29-én beöltött a rendi ruhába és a Katalin nővér nevet kapta.
2. kép képaláírás: Kajdy Erzsébet Katalin nővér
A rendi elöljárók Gyenesdiásra helyezték, ahol budapesti rendházakból pihenésre oda utazott nővérekről gondoskodott. Itt működött 1976-ban bekövetkezett haláláig.
Második jelentkező: Szvitek Ilona
1922, 08. 10-én született Tápiósápon. Szülei Szvitek András és Hattaczki Márta. Felvételt kért az Irgalmas nővérek Szeretet Leányai Társulatába 1942. 05. 31-én. Ápolónőképzőt végzett. 1943-ban, beöltözésekor a Veronika nővér nevet kapta.
3. kép képaláírás: Szvitek Ilona Veronika nővér
Budapesten a Bajcsy Zsilinszky Kórházban, majd a klinikán dolgozott a rendek feloszlatásáig. Ekkor hazament, édesanyjával lakott Tápiósápon.
Gyömrőre járt az orvosi rendelő intézetbe, és mint röntgen asszisztens dolgozott. A faluban szívesen elment a betegekhez – ha hívták – és segített. A falu templomát és környékét gondozta az asszonyokkal. Imacsoportokat szervezett. A kommunista rendszer bukása után – amikor Szeretet Leányi Társulat visszakapta az elállamosított központi házát – visszament a közösségbe. (Édesanyja ekkor már nem élt.)
A 2010. 03. 10-én bekövetkezett haláláig a Társulat központi házában élt. Temetésén a tápiósápi asszonyok imacsoportja fehér szegfűket hullatott a sírba leengedett koporsóra hálás köszönetük és szeretetük jeléül.
A harmadik jelentkező: Zemen Teréz
1925. 11. 08-án született Tápiósápon. Szülei Zemen István és Szántai Ágnes. Felvételt kért a Szeretet Leányai társulatába és óvónői oklevéllel belépett a Rendbe 1944. 09. 08-án. Egy évi szemináriumi képzés után beöltözött rendi ruhába, s a Mária nővér nevet kapta.
A rendi Elöljárók a Budapest IX. kerület Thaly Kálmán utcai Ranolder Intézet óvodájába helyezték. Az óvoda a Budapest IX. kerületi Viola utcában működött 1948. 12. 13-ig, az óvoda államosításáig.
4. kép képaláírás: Zemen Teréz Mária nővér 1947.
Fogadalmat tett 1949. 09. 08-án. Az Elöljárók Pécelre helyezték az ott még működő, Árpád-házi Szent Erzsébet Árvaházba. 1950-ben az árvaház nevét megváltoztatta az állam és Állami Gyermekotthon lett a neve.
1950-ben, a rendek feloszlatásakor az állam megtiltotta a rendi ruha viselését. A nővérek civil ruhába öltöztek és továbbra is együtt dolgoztak a gyermekotthonban. 1958-an minisztérium feloszlatta a gyermekotthont és a gyermekeket más otthonokban helyezte el.
Zemen Teréz Mária nővér ekkor Heim Pál Kórházba ment dolgozni. Csecsemő gondozói tanfolyamot végzett még a gyermekotthonban, így a Heim Pál Kórházban a csecsemő osztályra helyezték. A lakás és a munkahely közötti közlekedési akadályok miatt kérésére – a megyei oktatási osztály Kistarcsára helyezte az óvodába.
Mivel Pécelen megüresedett egy óvónői állás és Zemen Teréz Mária nővér lakása Pécelen volt, kérésére 1965-ben a Gödöllői Járási Oktatási Osztály Pécelre helyezte az óvodába. Itt működött 1980, 07. 01-ig, nyugdíjazásáig. Nyugdíjazásakor szolgálati emlékérmet kapott. Nyugdíjazása után – a péceli plébános kérésére – óvodásoknak és első osztályosoknak templomi hitoktatást tartott.
1991 augusztusában Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából – társulati Elöljárók kérésére – a Szentatya és vendégei ellátásában részt vett Zemen Teréz Mária nővér és öt rendtársa, valamint pincérek és szakácsok.
Amikor kommunista rendszer megbukott és az állam újra engedélyezte a szerzetesek működését, a Szeretet Társulata visszakapta az elállamosított központi házat. Visszakapta a tapolcai házát is és az Elöljárók ekkor Zemen Teréz Mária nővért Tapolcára helyezték 1992-ben azzal, hogy ott katolikus óvodát szervezzen.
Az épületet nagyon lerombolt állapotban kapták vissza. Sok nehézséggel megküzdve, Isten segítségével 1993. szeptember 01-jén megkezdte működését a katolikus óvoda, amely ma is működik. Címe: Szent Erzsébet Óvoda Tapolca, Templom domb.
Első évben Zemen Teréz Mária nővér, mint óvónő dolgozott az óvodában. Utána, mint szolgáló nővér tevékenykedett, emellett a rászoruló szegény időseket segítette. 2004. 11. 08-án Budapestre, a Rend központi házába ment, ahol még segít amiben tud.
A negyedik jelentkező: Szvercsek Anna
Tápiósápon született 1923. 06. 23-án. Szülei: Szvercsek István és Krezsák Teréz. Felvételt kért és belépett 1945. 15. 01-jén a Szeretet Leányi Társulatába, ahol beöltözéskor a Kinga nővér nevet kapta. A szerzetesrendek feloszlatása után a Szeretet Leányai Társulatával nem tartotta a kapcsolatot, ezért több adatot nem tudunk róla.
5. kép képaláírás: Szvercsek Anna Kinga nővér
Az ötödik jelentkező: Zemen Katalin
Tápiósápon született 1930. 02. 09-én, aki Zemen Teréz Mária nővér húga. 1949. 09. 08-án líceumi érettségivel felvételt kért a Szeretet Leányai Társulatba. A szeminárium ideje alatt a szerzetesrendeket feloszlatták és ennek következtében a szeminár nővéreket is hazaköldték. A szerzetesrendek működése kilátástalannak látszott, így férjhez ment.” 1
1. kép 1937.Kerubina,Filoména, Benigna nővérek és Kajdy Gusztáv ig. Joó Antal plébános és Pinnyei Lajos főjegyző
2. kép Kajdy Erzsébet Katalin nővér
3. kép Szvitek Ilona Veronika nővér
4. kép Zemen Teréz Mária nővér
5. kép Szvercsek Anna Kinga nővér
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése