2019. október 3., csütörtök

Hivatkozatlan források Mór történetéhez 1. rész


A kutatások közben azért Mór település történetére is figyelni érdemes.

A következő honlapon a teleülés története szintén forrás és hivatkozás nélkül, a fogalmazó személyének megnevezése nélkül szerepel.


Idézem a forrást:




"létrehozva: 2016. 06. 20.
frissítve: 2019. 02. 12.

Nyomtatás






Mór - Az EZERJÓ városa

Mór város a Dunántúli régióban, Fejér megyében a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok legjelentősebb települése.

A város kb. 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint tizenötezer lélek lakja. Kedvező földrajzi fekvésének s ezen a tájon élő magyar és német ajkú lakosság szorgalmának köszönhetően mindig kitűnt a hasonló méretű magyarországi városok közül. Az ezeréves település büszke múltjára és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy büszke lehet jelenére is. Mór életerős, fejlődőképes város, amelynek határozott tervei, megalapozott reményei vannak a jövőt illetően.

Mór történelmi múltja

Mórnak és közvetlen környékének a honfoglalást, sőt az államalapítást megelőző történetéről nem sokat tudunk. a legkorábbi ténylegesen ismert eszközök, tárgyak az újkőkorból származnak. Mór és Csókakő térségében ezen időszakra tehető az első falvak megjelenése. Az írott történelem előtti korok egyik utolsó szakaszában, Krisztus előtt 800 körül Kelet-Európa felől érkező törzsek foglalták el a Kárpát-medencét. A késő vaskor kezdetén, a Krisztus előtti IV. század első évtizedeiben feltehetően a Rajna-vidékről érkező kelták szállták meg a területet." A Móri-árokban átvezető közlekedési útvonalnak a rómaiak korában is nagy jelentősége volt. A történelmi leletek szerint Mór és térsége lakott hely a magyar államalapítás korai időszakában. A veszprémi püspökség 1246. évi jegyzőkönyve említést tesz a város régi templomáról, amelyet I. István király építtetett.

Mór népessége alapítástól kezdve magyar volt, csak a török kiűzése után, 1698-ban kezdte meg az új földesúr, a német Hochburg-család a németek betelepítését, mivel a magyarokat a törökök megszállása megtizedelte.

Mór nevének eredete pontosan nem állapítható meg. A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt. Károly Róbert 1327. november 1-én Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom.

Az osztrák császár 1691- ben a várost 60.000 rajnai forintért eladta Hochburg János udvari tanácsosnak és katonai élelmezési főprefektusnak, akinek halála után fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával. A kapucinus templom és zárda építése 1695-ben kezdődött, 1701-ben szentelte fel a veszprémi püspökség. Az 1711-es évben új külhoni jövevények egész sora érkezett, akik meghonosították a Vértes oldalában a szőlőkultúrát. 1763-ra a lakosság száma 2900-ra emelkedett. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is, mivel a betelepedők már többségében katolikusok voltak. 1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett. A földesurak 1758. évben kérték a királynőtől Mór mezővárossá nyilvánítását. Mária Terézia Bécsben 1758. március 16-án kiadott kiváltságlevele kimondja: "A jövőben Mór község ne csak a mezőváros névnek örvendjen, hanem évi négy vásárt is megtarthat." 1768-1770-ig folyamatosan új lakók telepedtek be Mórra, akik főként Bajorországból és Würtenbergából érkeztek.

Lamberg gróf 1762-ben költséges kastélyépítkezésbe kezdett, amely 1766-ban fejeződött be. A gróf Fellner Jakabot bízta meg a tervezéssel, így a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása született meg Móron. A lakosság számát 1784-ben írták össze pontosan: 4166 fő volt, ebből 36 nemes. 1846-1847-ben becslések szerint Mór 7175 lakójának ekkor háromnegyede német, negyed része magyar, néhány százalék szlovák nemzetiségű.

1848. végén a szabadságharc fontos eseménye volt a móri csata, amelyben Perczel Mór hadteste és Windischgratz hadserege ütközött meg. 1848. december 30-án 32 katona esett el, 350 sebesült meg, a magyarok a csatát elvesztették. A forradalom leverése után a politikai élet igen beszűkült, a mezőváros főként belső problémáival foglakozott és domináns tényező elsősorban a mezőgazdaság maradt A kiegyezést követő gazdasági fellendülés, a kapitalista viszonyok megjelenésének kézzelfogható bizonyítéka a pénzintézetek létrejötte volt. Móron 1872-ben kettő is alakult 1871-ben kimondták a Móri Ipartásulat megalakulását.
A XIX. sz. második felében kialakult a móri borvidék mai képe. A nagy- és kisbirtokokon egyaránt nagyarányú szőlőtelepítés folyt. A szőlősgazdák érdekeit a hatóság is védte. Megakadályozta, hogy a községbe idegen bort szállítsanak be a kereskedők, és azt később "móri bor" néven hozzák forgalomba. Mór "nagy községben" - a mezővárosi jogállás a polgári közigazgatás bevezetésével 1870-ben megszűnt - az I. világháborúig 27 különböző egyesület, egylet, társulat, kör alakult. Jelentős részük a közművelődést szolgálta. Az iskolák után 1885-ben ipartanonc, 1894-ben polgári iskola kezdte meg működését.

1902. március 13-án mondták ki, hogy az eddig Moórnak írt községnevet ezután egyszerűen Mórnak fogják írni. A XX. század elején Mór büszke volt arra, hogy a város szülötte, Wekerle Sándor volt Magyarország első polgári miniszterelnöke.

Az I. világháború első éveiben a virágzást újra hanyatlás követte, mivel az elért eredményeket a vesztes háború újra semmivé tette. Mór a világgazdasági válság éveit is nagyon megsínylette. Értékesítési nehézségek, pénztelenség, munkanélküliség jellemezte e néhány évet. Javulás csak 1937-38-as években kezdődött, de ezt megszakította a háború. Rengetegen kivándoroltak külföldre, sokan országon belül néztek új lakóhely után.

1939. újabb nyomorúságos évek előhírnöke volt. Kitört a II. világháború. A háború idején németek szállták meg Mórt. 1945. márciusában kezdődött a harc Mór felszabadításáért, amely március 18-án következett be.

A II. világháború befejeződött. A remélt béke helyett azonban újabb embert próbáló évek következtek. 1945. december 29-én kezdetét vette a németek kitelepítése, amely több mint 1700 főt érintett és máig ható nyomott hagyott a lakosság nemzetiségi részében.

Mór közelmúltja és jelene

Az államosítások nyomán, az 1950-es évektől a szén- és bauxitbányászat erőteljes fejlődése eredményezett újabb fellendülést. A 1960-as években a szocialista iparosítás jegyében új üzemeket (Ikarus, Csepeli Fémművek, Budalakk) telepítettek a környékre és meghonosodott a jármű - és fémipari technológia és kultúra is. Az ipari üzemek mellett a mezőgazdaság szerkezete is átalakult, mivel a nagyüzemi termelés vált elsődlegessé. Az ipari és mezőgazdasági foglalkoztatottság növekedése lakásgondokkal járt, ezt a város akkori vezetői a 70-80-as években elsősorban új belvárosi lakótelepek építésével kívánták megoldani. Ennek hatására megnőtt a lakásállomány és jelentős számban költöztek be Mórra a környező települések lakói. A gazdasági és infrasruktúrális fejlődést elismerve Mórt 1984-ben nyilvánították újra várossá a 100. magyar városként.

Az 1989-1990 évi rendszerváltás, gazdasági átalakulás kezdetben Móron is gazdasági és foglalkoztatási nehézségeket okozott. A '90-es évek elejétől azonban Mór előnyös fekvését, infrastrukturális és munkaerőpiaci adottságait kihasználva a 81. főút melletti 35 hektáros új ipartelepet hozott létre. Itt elsősorban külföldi - német, amerikai, japán, spanyol - érdekeltségű vállalkozások telepedtek meg, amelyek azóta jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A beruházók főként az IKARUS Móri Gyáránál meghonosodott iparitechnológiai kultúrájára építve zöldmezős beruházással hozták létre termelő gyáraikat, ahol jelenleg autóüléseket, ülésmozgató automatikát, kábelkötegeket és gépkocsiszerelvényeket gyártanak. A betelepült multinacionális cégek húzóerejenék hatására jelentősen nőtt a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozások száma és minőségi fejlődés történt a szolgáltatások terén is. Ennek köszönhetően a munkanélküliség a városban tartósan 5 %-os mérték alá esett és dinamikus a helyi beszállítói ipari vállalkozások és a kereskedelmi cégek növekedése is.

A város ma Fejér megye egyik legerőteljesebben fejlődő települése, a móri kistérség kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. A város vezetése a helyi vállalkozásokkal karöltve törekszik arra, hogy Mór ne csak a tavaszi és és őszi nagy rendezvényekhez rendezvényekhez kapcsolódóan, hanem folyamatosan borturisztikai központ és célpont legyen az idelátogató belföldi és külföldi utazók számára. A város mai fejlődésében egyre nagyobb szerephez jut a belföldi és a nemzetközi turizmus, amelyet bővülő szálláshelyeinek és sokoldalú ( wellness, lovas, borászati-gasztronómiai) szolgáltatási kínálatának köszönhet.

Mór lakásállománya a XXI. század elején kb. 5300 ingatlant foglal magában. A várost átszelő fő közlekedési útvonal a 81. sz. út Székesfehérvár és Győr irányába vezet. Az infrastruktúra fejlődését jól érzékelteti, hogy 2005-re a város egész területén elérhető az alapközmű ( áram, víz, gáz) hálózat, továbbá a telefon, kábeltelevízió és internet szolgáltatás. 2002-ben régi közóhajnak eleget téve 1 milliárd Ft értékű önerős beruházással az önkormányzat városi sport és kulturális multifunkciós csarnok és uszoda létesítményt épített.A város általános iskoláiban közül négy intézményt a városi önkormányzat, egyet a római katolikus egyház működtet. A tanulók mintegy hatvan százaléka német nemzetiségi oktatásban vesz részt. Működik a városban zeneiskola és nevelési tanácsadó, továbbá alapfokú művészeti oktatási képzés is folyik. Középfokú oktatási intézményként gimnázium és szakközépiskola várja a továbbtanulókat.

A Radó Antal nevét viselő városi könyvtár mintegy nyolcvanezer kötetet és egyéb könyvtári anyagot felölelő gyűjteménnyel rendelkezik. A városi kórházhoz kapcsolódóan működik a mentő- és véradóállomás, valamint a körzeti rendelőintézet. Az önkormányzatot a 2010. évtől 12 fős képviselő-testület alkotja, és emellett német, illetve cigány nemzetiségi önkormányzat is működik. Az elmúlt évtizedben jelentős számban alakultak a városban önszerveződő csoportok, alapítványok, egyesületek. 1990-től Mór város testvérvárosa az Észak-Rajna Vesztfália-i Freudenberg, 2005-től az olaszországi Valdobbiadene településsel, 2009-től az erdélyi Nyárádszereda városával, 2016-tól pedig a lengyelországi Wolsztyn várossal fejlődő testvérvárosi kapcsolatot ápol."




A forrás helye pedig a következő honlap volt:

https://mor.hu/mor-tortenete


A Wikipedia mint szabad enciklopédia is definiálja a község helyét, történetét és szakirodalmát.

Vagyis próbálkozik vele.

A következő adatok vannak itt feltüntetve:

"Mór (németül: Moor) Fejér megye harm"adik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után. A Móri járás székhelye. 


Ahogyan azt leírja a szótárt készítők társasága, ugyanúgy igyekszem közölni az adatokat. A település fekvéséről ezt írják: 

"Fejér megye északnyugati ré"szén, a Vértes és a Bakony hegység között elnyúló völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 méter környékére tehető. A közel tizenegyezer hektáros kiterjedésű, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.

Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet sűrűn szabdalják völgyek és süllyedékek. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 méter) és a Dobosi-hegyen (269 méter) mérhetők; a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a 479 méteres magasságú Csóka-hegy a térség legmagasabb pontja. "


Történelmét csak röviden közlik:

"1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.[6] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.

1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.[7]

Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[8]

2002. május 9-én ebben a városban, az Erste Bank Dózsa György utca bankfiókjában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás” vagy „Móri mészárlás” néven elhíresült bűneset, ami 8 halálos áldozatot követelt. "


Szerintem az ide vonatkozó, és itt feltüntetett irodalomból talán ez a munka emelhető ki, megfelelő színvonalúnak elismerve.

Idézem a könyv leírását és forráshelyét:




"Magyarország kistájainak katasztere



Éppen két évtizede, 1990-ben, megjelent egy sajátos műfajú könyv, ami külleme alapján a legkisebb feltűnést sem keltette a könyvpiacon: B5-ös formátum, két kötetben 1000 oldalt meghaladó terjedelem, zöld papírkötés, a térképek pedig inkább csak egyszerű vonalas grafikáknak voltak nevezhetők. Szóval semmi különös... és mégis: a Magyarország kistájainak katasztere címet viselő könyv - mert erről van szó - rövid időn belül szakmai bestseller lett, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szakmában szokatlanul magas példányszámban (2000 db) megjelent mű hamar elfogyott, s már az elmúlt évtized végén sem lehetett hozzájutni. Ugyanakkor az iránta való igény folyamatos volt.


Joggal merülhet fel a kérdés: vajon mi a siker titka? A válaszban több tényezőt szükséges említeni.



A könyv egy addig ismeretlen műfajt jelentett a honi geográfiában, így egy ilyen jellegű összeállítás mindenképpen az újdonság erejével hatott. Amikor a kataszter készült - az 1980-as évek második felében -, még meglehetősen híján voltunk az egész országot átfogó, de kisebb területi egységeket tárgyaló munkáknak. A „Kistáj” - ahogy a szakmai zsargon azóta is nevezi - egyértelműen bebizonyította az ilyen jellegű kiadványok létjogosultságát.

A „kataszter” egyúttal kifejezett egy korigényt is, nevezetesen azt, hogy az ország nemcsak megyékre és tervezési-gazdasági körzetekre bonthatóan mutatható be, hanem nagy szükség van az ezeknél kisebb területi egységekre fókuszáló megközelítésre is. Ami pedig különösen fontos: a „Kistáj” összeállítására szövetkezett kutatócsoportot szakterületük legjobbjai alkották, akik egyben szívügyüknek is tekintették a kiadványt - mindenki igyekezett a legjobbat kihozni magából, s ennek eredményeként valóban nívós szakmai alapmű született.

Nem mellékes az sem, hogy a könyv meglehetősen széles olvasói és felhasználói réteg igényeit tudta kielégíteni: egyetemi és főiskolai hallgatók tömege használta diplomamunkája elkészítéséhez, de kistérségi tervek megalapozásához is jól fel lehetett használni, nem is beszélve arról a meglehetősen széles olvasói rétegről, amelyet egyszerűen a kíváncsiság és a tudásvágy motivált a könyv lapozgatásakor.


Ez a sokirányú igény és érdeklődés indította arra a könyvet megjelentető MTA Földrajztudományi Kutatóintézetet, hogy az újabb kutatások alapján, kibővítve, módszertanilag és tartalmilag korszerűsítve, új változatban jelentesse meg a művet.

Az magától értetődő volt, hogy a kistájkataszter első kiadását sikerre vivő csapat legyen az új team magja. Jóllehet azóta eltelt két évtized, az eredeti gárda nagyobb része még ma is „hadra fogható”, így ők végezték az annak idején általuk írt fejezetek aktualizálását.

A kistájkataszter 1990-es kiadása az akkori felfogást tükrözve erősen természeti földrajzi jellegű volt, a társadalomföldrajz lényegében hiányzott belőle. Az új kiadás ezen változtatott, az új leíró egységeket pedig szükségszerűen olyanok írták meg, akik az első változatban még nem kaptak szerepet. Új kutatókat kellett bevonni olyan esetekben is, amikor az eredeti szerző felhagyott szakmája művelésével. Így a mostani kistájkataszter közel 70 kutató közös munkájának az eredménye.


Az új kiadásnál mindenképpen figyelembe kellett venni, hogy a mű egy korábbi vizsgálat megújítása. Ennek megfelelően a kistájakat ismertető tudományterületenkénti tematikus egységek (területhasznosítás, domborzat, földtan, éghajlat, vizek, növényzet, talajok, közlekedés, településhálózat, népesség, táji adottságok és értékek) különböző mértékben tartalmaznak új eredményeket. Ebből a szempontból három típus különíthető el:


Aktualizált tematikus egységek. Néhány esetben csak kisebb mértékben kellett hozzányúlni az eredeti anyaghoz, mivel mondanivalója és adatai ma is érvényesek. Ide tartozik többek között a domborzat, ahol két évtized alatt általában nem történnek említést érdemlő változások. Hasonló a helyzet a földtannal is, ahol elsősorban az újabb kutatási eredményeket építettük be.






Jelentősen átdolgozott tematikus egységek. Több esetben nem volt elegendő az újabb adatok átvezetése, hanem alapvetően át kellett írni az anyagot. Ide tartozott a területhasználat, ahol a CORINE Land Cover adatait használtuk. Az éghajlat esetében az első kiadásnál használt 1951-1980 közötti időszakra vonatkozó adatok helyett az 1961-1990 közötti periódusra történt a minősítés. A talajok kategória is jelentős átdolgozáson esett át, például a földminőségi viszonyszámok már a D-e-Meter rendszer alapján kerültek meghatározásra. A növényzet esetében lényegében csak a cím maradt meg, a tartalom teljesen új. A sajátos táji adottságok részből is jószerével a cím egy része maradt meg csupán (táji adottságok és értékek), mivel a tartalom teljesen új lett.


Új tematikus egységek. Szükségszerűen eredeti anyagokat tartalmaznak, nincs összehasonlítási lehetőség az első kiadással. Itt először azt kellett eldönteni, hogy a társadalmi-gazdasági szférát bemutató egységek azonos terjedelműek legyenek-e a természeti viszonyokról írottakkal. Csábító volt a gondolat, hogy így cselekedjünk, végül azonban ettől el kellett tekintenünk, mert ez a megoldás oly mértékben növelte volna meg a könyv terjedelmét, amit nem vállalhattunk. Így kompromisszumos megoldásként három új egységgel egészült ki a mű: közlekedés, településhálózat, népesség.


A Magyarország kistájainak katasztere második, teljesen átdolgozott és kibővített kiadásán sokan, sokat dolgoztak. E sorok írásakor még csak reméljük, hogy nem feleslegesen. Ehhez „mindössze” az kell, hogy az olvasók és a felhasználók legalább olyan tetszéssel és elismeréssel fogadják művünket, mint ahogy tették azt az első kiadáskor."


A munka elég jó összeállítás, bár kétségkívül terjedelmi okok miatt ennek is vannak hiányosságai, mindenképpen jó alapot jelent a kutatásokhoz!


A borvidék törénetéhez ezt a honlapot találtam, de sajnos ezen nem sok információ volt, hiányosnak jelzi a linket a rendszer!

https://www.moriborvidek.hu/
https://www.moriborvidek.hu/


A hivatkozások szerint a televíziós műsorok közül a Gasztroangyal is bemutatta a települést


Gasztroangyal Mór és környéke

2018.04.16.




52 perc, 2015




A Gasztroangyal ezúttal Móron fedezi fel a hagyományos helyi ízeket. Marcsi és az egyik fiatal helyi borász, Miklós Csabi még Charles Dickens leszármazottjával is megismerkednek, aki vendéglátással foglalkozik. 

Sajos a Webarchive oldalán sem működik a hivatkozott videó, általában jogdíjak és hivatkozatlan anyagok miatt mindent eltávolítanak és összekavarnak, ezért is érdemes mindig precíz és pontos munkát végezni, és utánajárni az adatoknak!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése